Mi fog történni velem a konzultáció során?


A probléma megfogalmazása után, egy vezetett beszélgetés keretében rétegről rétegre haladunk lefelé, a bennünk lévő negatív érzelmek, programok feltárásával. A gyökérprobléma megtalálása esetén a negatív emlék semlegesítése után az érzelmi mintázatok és hitrendszerek cseréje történik théta állapotban.
 

Olyan dolgok derültek ki, amit családi titkok? Honnan tudom, hogy ezek köztünk maradnak?

 

Bármilyen tanácsadás, konzultáció, kezelés, gyógyítás (nevezhetjük akárhogy) során, ha valódi és tartós hatást szeretnénk elérni, akkor le kell ásni, meg kell keresni azt az első emlékképet, amihez a későbbiekben társítottunk egy hibás hitrendszert. A Theta healing® konzultáció során nem szükséges a konkrét emléket elmesélni, de a semlegesítéshez szükséges néhány támpont: az érzelmek, a résztvevők. Ez bizalmi kérdés. A kliens eldöntheti, hogy elmondja-e, de bárhogy dönt én tiszteletben tartom, és megtiszteltetés, ha bizalommal fordul felém és megosztja az információkat.

 

Milyen problémával fordulhatok hozzád?

 

Bármilyen problémát lehet Theta healing®-gel kezelni. Az ásás során minden esetben az eredeti problémától egészen távol álló gyökérpoblémáig, emlékig jutunk el. A most meglévő probléma csak a felszín.

 

Konzultáció után mi van akkor, ha előjönnek még érzések, ha nem tudok mit kezdeni magammal? Közben halálfélelmem stb. lesz, akkor fordulhatok hozzád (illetve hogyan kapok választ a felmerült kérdéseimre)? Azaz ki fogja a kezem két alkalom között?


Konzultáció során sohasem engedünk el úgy klienst, hogy ne érezze jól magát. Azaz addig ásunk, és töltünk le, amíg az szükséges. Ha pedig a köztes időben előjön valami olyasmi, amit úgy érzel, hogy azonnali "beavatkozást" igényel, akkor természetesen föl lehet hívni, és telefonon is tudunk dolgozni.
 

Lehet erről beszélni, vagy nem (családállításról 30 napig nem)?


Lehet. De célszerű a pozitív változásokra koncentrálni, és azokról beszélni. Ugyanis ha módszeresen visszatérsz a negatív mintázatodhoz - pl. engem senki sem szeret!!!!. és két napig megállás nélkül elkezded sajnálni magad, akkor szépen visszaállítod a régi kommunikációs csatornát az agysejtjeid között, és újra megtanítod magadnak hogy milyen rosszul is tudsz lenni....
 

Van elég képzelőerőm?

 

Ha képes vagy gondolatban eljutni a sarki közértig, akkor van elég képzelőerőd. :)

 

Nem fog ez megzavarni a hétköznapi dolgaimban? Azaz be tudok másnap menni a munkahelyemre dolgozni (vagy el tudok utazni a családommal anélkül, hogy bezavarna a dolog)?


Kérdezd meg magadtól, hogy hogyan érezted magad a problémáddal, és hogy érezted magad a problémád nélkül? Ha a problémával tudtad élni a hétköznapjaidat, akkor a probléma nélkül is. A törlések és letöltések során pedig minden esetben ott van ez is: tudom hogyan éljem az életem/a hétköznapjaim ...... (valami nélkül, vagy valamivel).
 

Nem hiszek a sprituális dolgokban. Így is hatásos a módszer?


A "nem hiszek...." is egy hitrendszer. Ezen is lehet dolgozni. Viszont nem célom senkit sem "megtéríteni", meggyőzni arról, hogy a világ kicsit más, mint ahogy látjuk, vagy éppen fordítva: pont olyan, mint amilyennek formáljuk...
 


Mi lesz velem, ha az összes problémámat „gyökerestül kitépjük”?Az ürességérzettől félek.


Amikor elérünk egy gyökérproblémát, akkor az emlékben lévő negatív érzelmeket, a stresszt töröljük. Ezáltal megmarad az emléked is, de már nem fog a tudat alatt irányítani. A negatív érzelmi minták törlése után mindig megtörténik azok pozitív "ellentétének" is a letöltése, megtanítása. Üresség érzés aligha lesz. Sokkal inkább felszabadultság.
 

Vezetett beszélgetés: nem leszek önmagam, átadom neked a kontrollt?


Vezetett: ez azt jelenti, hogy nem az a cél, hogy a kliens elmesélje a fél életét, hanem a történések mögött meghúzódó érzelmi minták feltárására törekszünk. Ezzel a módszerrel tud kapcsolódni önmagához, az érzéseihez. Én csak fogom a kezét. Ill. törlések esetén minden alkalommal engedélyt kérek.
 

Éveken keresztül, vagy talán egész életemben próbáltam elrejteni az érzelmeimet, azaz elemezni a dolgokat. Most ha a felszínre törnek, akkor megőrjítenek, ellepnek, és nem tudok majd a napi feladataira koncentrálni. Hisz nem véletlen, hogy oly régen eltemmettem őket.


Csak azok tudnak előjönni, amikre már készen állsz, hogy szembesülj velük. Ahogy haladunk az ásásban, és rákérdezek, hogy mikor érezted először, akkor az agyad bedob egy emléket... Ha még nem vagy kész, akkor lehet, hogy csak 5-10 évvel ezelőttit, de az is lehet, hogy rögtön megtalálod azt 2 éves kori emléket, amikor megtanultad azt az érzelmi beidegződést, mintát. Az, hogy eltemetsz valamit az annyit jelent, hogy biztonságban tartod magad. De azt is tudnod kell, hogy ami 2 éves korodban egyszer vagy kétszer bevált, már egyáltalán nem biztos, hogy 30 évesen is helyes reakció...
 

Voltam már nálad kezelésen. Jővő héten megyek egy 50 fős családi eseményre. Próbálok hinni abban, hogy nem jönnek vissza a régi viselkedési minták, mégis félek attól, hogy a tőlem megszokott módon reagálok majd.


Ha az alapprobléma az volt a konzultációkon, hogy félsz a családi eseménytől, akkor addig dolgozunk az ügyön, amíg fel nem tárjuk az okokat és semlegesítjük. :) És tudni fogod már, hogy van választásod, hogy hogyan reagálsz egy adott helyzetre. Valós változás az életedben akkor kezdődik, amikor elkezded járni az új utakat.

 

Mi van akkor, ha még nem vagyok kész a probléma elengedésére?


Akkor nem engeded el. Ez csupán annyit jelent, hogy továbbra is "biztonságban" tartod magad.



Hogyan bocsássak meg az anyámnak, amikor napokig éheztem/agyba főbe vert/hazahurcolta a pasijait/molesztált a bácsikám (az életkép szabadon behelyettesíthető)? Ezt én képtelen vagyok elfogadni. Hisz iszonyatos magányt/elkeseredést/rettegést éreztem.


Erre egy ásással lehet válaszolni. Amíg negatív érzésed van valaki felé, addig nem is tudod elengedni sem őt, sem a stresszt.
 

 

További kérdéseim vannak